Párizs belvárosa nekem egy nagy csalódás volt. Sokkal szebbnek,különlegesebbnek gondoltam.
A nevezetességeket leszámítva a város nem egy nagy szám. Büszkén kijelenthetem hogy Budapest százszor szebb és érdekesebb város. A franciák nem egy segítőkész népség. A város koszos és igénytelen emberek szaladgálnak benne. Annyira szerettem volna legalább egy igazi francia elegáns nőt látni,de sajnos nekem ebben nem volt szerencsém. Az Eiffel torony,a Louvre, a Chateau de Vincennes kastély és a Szajna viszont hozta a maga szépségét ,és már ezért is megérte hogy kirándultunk egy napot Párizs szívében. Hoztam nektek erről a napunkról is egy pár fotót és videót.
Eiffel-torony
A világ egyik legismertebb szerkezete az ikonikussá vált Eiffel torony. Az Eiffel-torony (franciául La Tour Eiffel) Párizs egyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi Világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A Világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott. Az Eiffel-torony magassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 22 m-re magasodik egy tévéantenna. A legmagasabb épület volt a világon a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig (319 m). Alapterülete 1,6 hektár, a szerkezet 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente nagyjából 10 tonna festék szükséges felülete karbantartásához. A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik egyesek csak csúfságnak hívják. Többször le akarták bontani. Kétszer is eladta egy szélhámos, Victor Lustig ócskavasként. Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. A hírestorony 2007-ben a világ hét új csodája jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük.
Louvre
Louvre nem csak az egyik legismertebb turisztikai attrakció, hanem a világ legnagyobb múzeuma is egyben. A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma. Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők. 1793 óta működik múzeumként. Több, mint 60000 m²-en 35000 festménynek, szobornak, állandó és időszakos kiállításoknak ad otthont. Évente 6 millió ember látogatja. A legismertebb itt kiállított műalkotások közé tartozik Da Vinci Mona Lisája, Delacroix “A szabadság vezeti a népet” című festménye, illetve a Milo-i Vénusz. Magát a palotát a francia királyok kezdték el építeni, még a XII. században, s utána szinte nem volt olyan uralkodó, aki ne adott volna hozzá valamit az épülethez, továbbá mindnyájan hozzájárultak a falak között felhalmozott műkincs-kollekció növeléséhez is. A palota előtt található Tuileriák kertje is egyedi élményt nyújt a látogatóknak.
A Louvre arculata ezek után 1988-ban változott a legnagyobbat, amikor Francois Mitterrand javaslatai alapján elkészült a belső udvarban a Pyramide du Louvre (piramis). Eleinte sokan nemtetszésüket fejezték ki, de ma már az üvegpiramis is szerves része a múzeumnak.
Arc de Triomphe (Diadalív)
Az Arc de Triomphe (magyar nevén a Diadalív) híres párizsi emlékmű, Franciaország fővárosának egyik legismertebb látnivalója, amely I. Napóleon császár és a mindenkori francia hadsereg dicsőségét hirdeti a Champs-Élysées végpontján, a Charles de Gaulle téren. Az Arc de Triomphe korának legnagyobb diadalíve volt. 50 méter magas, 47 méter széles, nagy ívei pedig 29 méter magasak. A hatalmas monstrum mintegy 100 ezer tonnát nyom, alapjai pedig 8 méter mélyen a föld alatt fekszenek. 1806. február 16-án I. Napóleon császár rendeletet adott ki, amelyben egy, a Grande Armée dicsőségét hirdető diadalív megépítéséről intézkedett. A munkálatok csak 30 év múltán, Orléans-i Lajos Fülöp uralkodása alatt, 1836-ban fejeződtek be. Az eltelt zűrzavaros időszakban legalább hat alkalommal változtattak megjelenésének tervein és a célján. Végül Adolphe Thiers, a júliusi monarchia államtanácsának elnöke avatta fel, mint a forradalmi és császári francia hadsereg győzelmeinek emlékművét.
A Szajna folyó maga is gyönyörű, a Szajnán igen gyakran követik egymást a turistákat szállító hajók, amiken akár megebédelhetünk, vagy meg is vacsorázhatunk. A város központjában haladnak a járatok, melyek a legfontosabb attrakciók mellett haladva mutatják be a turistáknak Párizst.
A legtöbb turista soha nem hallott a Chateau de Vincennes. De ez egy félelmetes kastély található, a közel-keleti határán Párizs – és könnyen megközelíthető hopping a Metro.
Egy igazi középkori erődítmény teljes a lakótorony (ne), tornyok és várárok, a vár volt a legfontosabb hely a Kings of Franciaországban már a 12. században. Azt is szolgált, hogy megvédje Párizs külföldi támadások, és a monarchia népszerű felkeléseket.
Ez már rég átvette a francia állam, és most leginkább arra szolgál, hogy emlékeztessen a királyi hatalom és a katonai bátorság. Mégis, ez megér egy látogatást, akit érdekel a francia középkori történelem.
A hely, ahol a mai kastély áll eredetileg az alapot a királyi vadászkastély megbízásából Lajos francia király VII a 12. század közepén. Ezek királyi okokból később bővült Kings Fülöp Ágost és Louis IX egy nagy kastély.
A közép-késő 14. században, ez jelentősen bővült egy védekező középkori várat. Fülöp király VI elrendelte az építkezés egy 170 láb magas lakótorony vagy öregtorony, amelyet aztán Európa legmagasabb. Akkor körülbelül két évszázad, és az egymást követő királyi megbízások a szerkezet teljessé grandiózus, négyszögletes várfalak, kétoldalt kilenc drámai tornyok.
Ezeket elkészült körül 1410.
Sok királyi család költözött a lakótorony az évszázadok során, és a Chateau de Vincennes helye volt mind a házasság és a születés számos uralkodók. Philippe III és IV France ott házasodtak, míg Király V. Henrik angol király pusztult el a öregtorony 1422, miután a véres ostrom a francia város Meaux.
V. Károly volt egy személyes könyvtár épült a kastély. Az erőteljes Lajos XIV (más néven a „Napkirály” időszakosan lakott Vincennes, míg a Palais de Versailles építés alatt.
Van egy érdekes kapcsolat a Chateau de Vincennes és a Sainte-Chapelle, Párizs központjában. Míg az utóbbi volt építés alatt, Vincennes-ben választották átmenetileg tárolja emlékei a Korona Tövisek. A kápolna Vincennes, valószínűleg által épített azonos építész felelős Sainte-Chapelle. még mindig egy fragmenst a koronát.
A francia forradalom idején az 1789-es, a tömeg mintegy 1000 munkavállaló megtámadták, kifosztották és részben lebontották a kastély. Egy ideig a forradalom után a kastély elhagyott, ideiglenesen szolgáló porcelángyár.
Uralkodása alatt a Napóleon I. Chateau átalakult fegyvertár és katonai laktanyát. Ez ismét szolgált, mint a védekező oldalon a külső támadásokkal szemben.
Annak ellenére, hogy már nem rendelkezik a királyi ellenőrzés, a Chateau, továbbra is egy börtön a 19. század folyamán. Híres elítéltek benne ellentmondásos író Sade márki.
A Chateau is egy érdekes hely a sötét története a második világháború és a náci megszállás Párizsban.
A csata során a párizsi felszabadulás 1944 augusztusában, Waffen-SS német katonák letartóztatták és kivégezték 26 francia rendőrök és a tagok a francia ellenállás, a Chateau. Miután megtudta, hogy Párizs már felszabadították a szövetséges csapatok, az SS-katonák elindult robbanások Vincennes, rosszul károsítja részei a várat. Ez így fontos, ha figyelmen kívül hagyják, emlékhely emlékeztetve minket a náci atrocitások és azokat is, akik őket.