A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az ide érkezőket. A településről szóló első írásos feljegyzésekben olvashatjuk hogy anno a kastély a Füzéri várhoz tartozott és akkor még a Radvány nevet viselte. A kastély teljesen magával ragadott minket és hálistennek az idő is nekünk kedvezett,így jó nagyokat sétáltunk és sokat fotóztam nektek hogy kedvet kapjatok a kastély meglátogatásához
.A Füzéri várról készült bejegyzésemet ide kattintva olvashatjátok el és nézhetitek meg az ott készített fotóimat.
A kastély története
A mai kastély elődjének számító XVI. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban. Károlyi Ede halálát követően fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a XIX. század végén döntött úgy, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kőfaragványokat és kandallókat, hanem berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások. Ezek közül sajnos számos darabnak nyoma veszett a II. világháború során, ám később néhány visszakerült.
Károlyi László fia, István ismerte fel a kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget, a radványi kastélyt luxusszállóvá alakították át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felső tízezer tagjait.
Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület. A 90-es évek közepén kezdődtek meg a nagyarányú felújítási, helyreállítási munkák. Az épület egy részében múzeumot rendeztek be.
A kastélypark
A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák, az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.
Első írott adat a kastélyról
A település eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a 17. századig többször cserélt gazdát. 1270-1272-ben királyi birtok, majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz, majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta.