A 2018-as felújítás igazi, grandiózus turisztikai látványossággá alakította a romantikus emlékhelyet, a türbe körüli teret teljesen átépítették, a rózsakertet kibővítették, monumentális, térkövekkel burkolt sétányt hoztak létre, mely a lépcsős kialakítású kertekhez vezet. A bejárat előtti szép Gül Baba szobor mögé falat húztak fel, a kertben és a sétányon kulturált pihenőpadok szolgálják a látogatók kényelmét.Maga a türbe épülete nyolcszög alaprajzú, ólom borítású kupolával fedett, bejárata Keletre néz. Egyedüli dísze egy tégla szamárhátív-sor, belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll.
A legutolsó restauráció során az oszlopcsarnok alagsorában több termes kiállítóhelyet alakítottak ki és egy kávézó is üzemel. Gyönyörű őszi idő volt amikor ott jártunk és nagyon nagyon sokan voltak,de azért sikerült egy pár képet készítenem,amiket most meg is mutatok nektek.
A Rózsadomb délkelti lejtőjén - támfalakkal övezett kis kertben - áll Gül baba síremléke. Gül baba - kinek híre ma is jól ismert az egész mohamedán világban - a kis-ázsiai Sivasz tartomány Merzifun városában született. Az iszlám egyik szerzetesrendjének - a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.
A rendet, melyhez tartozott, Hadzsi Bektas Veli alapította a XIV. század elején. Központi kolostoruk (tekkéjük) - ahová az alapítóit is temették és amely ma múzeum - a törökországi Hadzsi Bektasban van. A rend tagjai és a janicsárok között igen szoros kapcsolat alakult ki az idők folyamán. A rendtagok - a dervisek - békés időben földműveléssel és iparral foglalkoztak, avagy a művészetek valamely ágát művelték kolostoraikban, a „tekké”-ben, a háború idején azonban karddal a kezükben igazi „hitharcos”-ként küzdöttek az iszlám seregeinek győzelméért, s lettek „gázi”-vá - győztessé -, avagy „sehid”-dé, vértanúvá.
Gül baba alakja köré már a török világ kezdetén a legendák sűrű szálai fonódtak. Neve - amely magyarul „Rózsa Apó”-t jelent. Evlia Cselebi török világutazó és történetíró szemléletesen írja le Gül baba halálának legendás körülményeit. 1541. szeptember 2-án - egy pénteki napon - a várost elfoglaló Szulejmán szultán nevére és tiszteletére dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban - a mai Mátyás templom - a győzelemért első ízben tartott hálaadó imádság közben érte utol a halál Gül babát. Temetésén mag a Szulejmán szultán is részt vett. Szulejmán el kanuni - „Törvényhozó” Szulejmán szultán a legenda szerint úgy adta át Budát a város első török urának, Szulejmán pasának, hogy: „Gül baba” lévén Buda őrzője, az ő gondoskodása ügyeljen fel rá!”
A türbét (sírépítményt) a harmadik budai pasa, Jahjapasazáde Mehmed építette a sír fölé az 1543-48 közötti időben. Az építmény alaprajza szabályos nyolcszög. Külső homlokzati fala szépen faragott homokkőkváderekből falazott, s egyetlen díszét csak az oldalfalakat tagoló tükörmezők képezik. A türbét félgömbkupola fedi, amelyhez az átmenetet a belső térben is látható - s annak egyetlen díszéül szolgáló - vak szamárhátívsor alkotja.
Síremlékét ma az újkori Wagner-villa maradványai között kialakított fedett oszlopcsarnok övezi. 1914-ben műemlékké nyilvánították. Az első műemléki felújítása 1918-ban fejeződött be. Magát a türbét az 1962-es helyreállítás során végzett kutatás eredményei nyomán állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. Ekkor bontották ki az ajtónyílás fölötti felülvilágítót és állították helyre a türbe egyetlen kőkeretes - felül szamárhátíves felülvilágítós - ablakát is, valamint fedték be a kupolát vörösrézlemez burkolattal. Vörösmárvány padozata is akkor készült. A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására.
Gül baba sírja a török időkben sűrűn látogatott zarándokhely volt. A sírt Evlia Cselebi is felkereste, amikor 1660-64. között Budán járt. Látogatásának emlékét megörökítette a türbe falára írott néhány rögtönzött versben, amely a visszafoglalást követő átalakítások során semmisülhetett meg. Szövegüket csupán Evlia művéből ismerjük. Ugyancsak ő írta le a türbe gazdag és díszes berendezését, mely a török időket követően elkallódott.
GÜL BABA - Huszka Jenő daljátékának TV változata (1989)
Szereposztás: Gül baba Benkő Gyula (Melis György) Leila Eszenyi Enikő (Farkas Katalin) Gábor diák Rátóti Zoltán (Gulyás Dénes) Ali basa Téry Sándor (Korcsmáros Péter) Mujkó Sztankay István (Gáti István) Mujkóné Csongrádi Kata Zulejka Galambos Erzsi Zülfikár Rátonyi Róbert RENDEZŐ : PALÁSTHY GYÖRGY