A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is.Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig. Most én maga a belső palota termeiről és a kupolákat díszítő mezőgazdasági szobrokról hoztam nektek több fotót. Természetesen azért készítettem egy pár képet a téli Vajdahunyad váráról is, kedvcsinálóként,és ha tehetitek nézzétek meg ti is mert élőben sokkal varázslatosabb a várkert.
A vár története 1896-ban kezdődik, mikor is a milleniumi ünnepségre egy olyan épületet kívántak a világra hozni, mely a magyar építészet történetét kívánja szemünk elé tárni az előző ezer évről, háromdimenziós formában. Először az épület szerkezete főleg fából állt, de olyan sikerre tett szert, hogy 1906-1908 között erősebb, strapabíróbb anyagokból újra lett építve, és bővítve. A várnak több része is van, szám szerint 21, Alpár Ignác tervei alapján. Ezeket most pontokba szedve ismertetjük nektek!
A több stílusból ötvözött épületből betekintést nyerhetünk nem egy magyarországi épület korhű formáit. Vajdahunyad-várna a millenium egyik méltó szimbóluma lett. A vár legismertebb része a Jáki-kápolna, a Ják nevet viselő település XIII. századi templom kapujának tökéletes mása. Az kora reneszánsz összekötő épületből juthatunk át a nagy épület darabhoz,ami megmutatja, milyen is volt a magyar reneszánsz megvalósulása az épületeken a 16-18. század között. A várudvarra néző, 77,5 méter hosszú főhomlokzat a Mária Terézia korában hódító pompás barokk palotahomlokzatok formaelemeit tárja szemünk elé. A középső kupola egészen 41 méteres magasságba nyúlik, a mezőgazdasági ábrázatok szobraival.
A főkapuval szemben Ligeti Miklós híres Anonymus szobra fogad minket, és a barokk homlokzat végén jobbra fordulva a kései barokk stílusú keleti homlokzatra tekinthetünk rá. Tovább haladva a Katalin bástyatorony látható, a déli szárny nyugati végét egy a Franciatorony zárja le. Az épületegyüttest a Nemzetközi Mezőgazdasági Múzeum fejezi be.
Forrás: http://lobu.hu/vajdahunyad-vara-varosliget.html#ixzz594WWZE32
A várban jelenleg két torony látogatható: a Kaputorony és az Apostolok tornya. A Kaputorony legalsó szintjén a második világháborút követően egy kutató dolgozott, és egy hatalmas szekrényt helyeztek el az irodában, amelyet évtizedek múlva, a torony felújításakor félretolva egy elfeledett kis fülkét találtak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett méretarányos térképekre bukkantak. Miután megnéztük a toronyban található vártörténeti fotókiállítást – amely archív felvételein mutatja be a vár történetét – kimentünk az Ostromfolyosóra, ahonnan a Városligetre és a vár udvarára láthattunk rá.
A következő fotókat a Kaputoronyból készítettem.
