![]()
Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben helyezkedik el. Anno egykor itt volt,legmagyarabb Habsburg otthona - József nádor alcsúti kastélya.Ma már csak egy ablaktalan, csonka falmaradvány emlékeztet arra, hogy valamikor az alcsúti park közepén állt Magyarország egyik legszebb kastélya. Fura egy látvány, tárul elénk amikor meglátjuk először hátulról a kastély egykori főbejárati falát. Egy kicsit hátborzongató is. Aztán megkerülve ,elénk tárul a megmaradt főbejárati fal. Felsétáltam a lépcsőn,de nem volt hová bemenni,az ajtó a természetbe vezetett. A kastély a tűz áldozatává vállt,a megmaradt köveit a lakosság széthordta.. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg,amelyet körül ölel a csodálatos arborétum. Az arborétumban ,meg áll az idő.A nyugalom szigetének is nevezhetném.Minden egyes része tele van érdekes és egyedi növényekkel,hatalmas fákkal, Hoztam is nektek egy jó pár fotót róla,úgy ahogyan én láttam azon a júniusi napon.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
HABSBURG-KASTÉLY
![]()
Az alcsúti kastély a Vértes keleti lábánál, a Váli-víz völgyében helyezkedik el. Az Alcsúti Arborétum az egykori Habsburg-kastély parkja. A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819 és 1827 között József nádor számára. Az alap kő letételére 1821.június 13-án került sor. A nádor pedig Fiuméből érkezve, 1827-ben költözött be új otthonába. Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit elhordták, már csak oszlopos, timpanonos bejárat része áll. 1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv. Az kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ezt 1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban alakították ki. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben. 1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum. Forrás: Wikipedia.hu- Szeretnél jobban belemélyedni a kastély történetébe,régi fotókat nézegetni róla erre a linkre kattintva ,megteheted!
